Mi az a szövött szövet? Mi az a kötött anyag? Mik a jellemzők és a különbségek a kettő között?

Korábban bemutattuk, hogy a textilszöveteket a különböző feldolgozási módok szerint három kategóriába sorolják: szőtt szövetek, kötött szövetek és nem szőtt anyagok. A nem szőtt szövetek laza szálak ragasztásával vagy varrásával készülnek. Az imázspont olyan, mint a wc papírunk, ami könnyen téphető, vagy mint az iparban használt gyapjú-viszkóz kendő, ami nagyon vastag! Amit viselnünk kell, az strapabíró, kopásálló, kényelmes és könnyű, ezért a legtöbb ruhánkat szőtt anyagokból és kötött anyagokból, azaz szőtt anyagokból és kötött anyagokból készítjük. Mutassuk be, mi az a szőtt anyag? Mi az a kötött anyag? Mik a jellemzőik és mi a különbség a kettő között?

A szövött és kötött szövetek saját egyedi jellemzőkkel rendelkeznek a feldolgozási technológia, a szövet szerkezete, a szövet jellemzői és a késztermékek felhasználása terén, a különböző szövőgépek és módszerek miatt.

(I) Szövet szervezeti összetétel

1. Szövet: két, egymásra merőlegesen elhelyezett fonalrendszerből álló szövetszövet, nevezetesen vízszintes és függőleges rendszerekből, amelyeket egy bizonyos szabály szerint szövőszéken kell összefonni. A láncirányú fonalat láncfonalnak, a vetülék irányú fonalat vetülékfonalnak nevezzük!

2. Kötött anyag: A fonal hurkokra szövésével kialakított szövet, amelyet vetülékkötésre és lánckötésre osztanak.

2.1. A vetülékkel kötött szövet a vetülékfonalat a kötőgép munkatűjébe a vetülék irányából táplálja, így a fonalat sorrendben hurkokra hajlik, és egymásba fonják.

2.2. A láncfonalhoz egy vagy több párhuzamos fonalcsoportot kell használni, amelyeket a kötőgép összes munkatűjébe láncirányban adagolnak, és egyidejűleg hurkolnak.

(II) A szövetszervezés alapegysége

(1) Szövet: A láncfonal és a vetülékfonal közötti minden metszéspontot szervezőpontnak nevezünk, amely a szövött anyag legkisebb alapegysége.

(2) Kötött anyag: A tekercs a kötött anyag legkisebb alapegysége, és a tekercs egy hurokszárból és egy térbeli görbületben lévő hosszabbító vonalból áll.

(III) Különböző gyártógépek és berendezések

1. A szövött anyagokat általában: kardszövő szövőszék, vízsugár- és légsugaras szövőszék!

2. A kötött anyagokat általában: lánckötőgépek, nagy körkötőgépek és kis körkötőgépek szőik!

(IV) A szövetszerkezeti jellemzők eltérései

(1) Szövött anyagok: Mivel a lánc- és vetülékfonalak össze vannak szőve, előfordul némi hajlítás, és csak a szövet síkjára merőleges irányba hajlik. A hajlítás mértéke összefügg a lánc- és vetülékfonalak kölcsönös feszültségével, valamint a fonalak merevségével. Ha a szövött anyagot külső feszültségnek, például hosszirányú nyújtásnak teszik ki, a láncfonal feszültsége nő, a hajlítás csökken, és a vetülékfonal hajlítása nő. Ha a hosszirányú nyújtás addig folytatódik, amíg a láncfonal teljesen kiegyenesedik, az anyag oldalirányban összezsugorodik. Ha a szövött anyagot keresztirányban külső feszültségnek teszik ki, a vetülékfonal feszültsége nő, a hajlítás csökken, és a láncfonal hajlítása nő. Ha a keresztirányú nyújtás addig folytatódik, amíg a vetülékfonal teljesen kiegyenesedik, az anyag hosszirányban összezsugorodik. A lánc- és vetülékfonalat nem alakítják át, ami eltér a kötött anyagoktól.

(2) Kötött szövetek: Mivel a tekercs a fonal térben történő hajlításával jön létre, és minden tekercs egy fonalból áll, amikor a kötött anyagot külső feszültségnek, például hosszirányú nyújtásnak teszik ki, a tekercs hajlítása megváltozik, és a tekercs magassága is nő, miközben a tekercs szélessége csökken. Ha a feszültség keresztirányú nyújtás, akkor a helyzet az ellenkezője. A tekercs magassága és szélessége nyilván átszámítható egymásra különböző feszültségi feltételek mellett. Ezért a kötött szövetek nyújthatósága nagy.

(V) Különbségek a szövetszervezés jellemzőiben

(1) Szövet: Mivel a szőtt szövetek lánc- és vetülékfonalainak nyújtása és összehúzódása nem kapcsolódik szorosan egymáshoz, és nem megy át átalakításon, a szövött szövetek általában feszesebbek és merevebbek.

(2) Kötött anyagok: Minden irányba nyúlhatnak és jó rugalmassággal rendelkeznek. Mivel a kötött anyagokat lyuk alakú tekercsek alkotják, nagyobb a légáteresztő képessége és puha tapintásúak.